Még mielőtt bárki csalódna: ebben a bejegyzésben nem fogok tanácsokat adni a bútorok és a képkeretek színének összehangolásához. Ezúttal a kép „belső” kereteiről lesz szó, egy olyan képszerkesztési módszerről, mellyel a kép egyedibbé, érdekesebbé tehető.
A belső, kompozíciós keret okosan alkalmazva a figyelmet a kép fő témájára irányíthatja.
Miért jó a fotókra belső keretet komponálni?
1, Egyfajta mélységet ad a képnek. A szemlélő ilyenkor nem egy egyszerű kétdimenziós fotót, hanem már-már háromdimenziós képet érzékel.
2, Ügyesen használva, a belső keret vezeti a tekintetet – a képet néző figyelmét mindig a lényeges témára irányítja.
3, Egy jó keret szervezetté, komponálttá teszi a fényképet. Nem fetétlenül működik így minden képnél, de ha szereted a rendezetebb szerkezeteket, akkor hasznos alkalmazni.
4, Környezetbe, összefüggésbe helyezi a fotót, a témát és az ábrázolt személyt. A fenti képen látható nőről kevesebb tudnánk meg, ha nem így, egy vályogház ablakából kinézve látnánk.
Keretezni sokféleképpen lehet: lehet egy belógó faág, ablak, híd, boltív vagy akár egy másik ember egy része. Egy dologra érdemes figyelni: a keret alakja hasonlítson a bekeretezendő téma formájához.
Az elmélet után lássuk, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban – íme néhány remek kép, melyeken a fotós ügyesen alkalmazta a keretezés technikáját. Vannak köztük klasszikus és újszerű megoldások is (klikk a képre a fotós weboldalához).
