1. A kevesebb több

Ne próbáljunk meg egyetlen oldalra rengeteg fotót zsúfolni. Ha oldalanként csak egy kép szerepel mindenféle körítés nélkül, a fotónk minden esélyt megkap, hogy a figyelem ráterelődjön.

Ezen kívül mindenképpen gondolni kell arra is, hogy a fotóalbum mekkora méretben pompázik majd. Ezek nagy általánosságban 14x19 cm-es méretben készülnek, így ezzel a mérettel számolhatunk, mikor megpróbáljuk eltervezni, hogy pontosan hány kép kerülhet például egy oldalra. 

Számolni kell azzal is, hogy ha eredetileg egy részlet gazdag képet készítettük, akkor ez egy kis felületen kevéssé fog érvényesülni, hacsak nem szeretnénk, hogy végül hunyorítva nézegessék a képeinket az emberek.

2.    Hagyd érvényesülni a munkádat!

Ha rendelkezel egy olyan képpel, amire különösen büszke vagy, semmiképp ne add alább, és ne hagyd, hogy az album mérete befolyásolja, hogy ez a kép mekkora nyomtatásban jelenjen meg. Inkább tedd a képet dupla oldalra, elkerülve így azt, hogy esetleg épp a lényeges részeket kelljen levágnod a széléről csak azért, hogy a fókusz jól látszódjon. 

Másik módszer a kiemelésre, ha a főtéma mellé támogató képeket helyezel. Nagy méretben emeld ki azt, amit igazán szeretnél megmutatni, a mellé helyezett két kisebb kép pedig automatikusan a nagyra fogja vonzani a tekinteteket, mindamellett, hogy jól fognak vele kooperálni.

Ami nagyon zavaró tud lenni, azok a képes albumok, amik szemmel láthatólag darab-darabra készültek, minden koncepciót nélkülözve, fantáziátlanul, fókusz nélkül. Ha csak egymás mellé teszünk 8 darab képet, honnan tudja az olvasó, hogy melyik volt a fotótémánk fókusza? Semmiképp ne tegyünk ilyesmit, helyette használjuk ki, hogy az egyes fotók méretbeli kiemelésével irányíthatjuk az olvasót, és átadhatunk neki valamit abból, ami az eredeti koncepciónak is része volt.

3.    Fő a változatosság! 

Ha egy portfólió jellegű albumot készítünk, természetesen van létjogosultsága a teljes oldalas képeknek. Azonban ha például egy esemény fotóit szeretnénk albumba rendezni, nem kerülhetjük ki, hogy egy-egy oldalra több kép is kerüljön.

Próbáljuk meg a fotók elrendezését úgy variálni, hogy lapozgatás között a néző ne unja el magát! Nem kell, hogy minden egyes lapozás után egészen más rendszer fogadja azt, aki az albumot nézegeti: egy-két jól bevált elrendezést próbáljunk apró változtatásokkal újjávarázsolni, ez a kulcs ahhoz, hogy ne untassuk a közönségünket!

 

4.    Meséld el a sztorit! 

Mint bármilyen más könyvtől, egy fotóalbumtól is elvárja az ember, hogy valamiféle háttér információhoz jusson, különösen az olyan fotóalbumoknál fontos ez, melyek valóban egy bizonyos időintervallum eseményeit örökítette meg (például egy utazást). Ilyenkor az, aki az albumot nézi, elvárja, hogy a képek őt is arra a helyre és azokhoz az élményekhez röpítsék, melyeket mi éltünk át, mikor a fotókat készítettük.

Ezért érdemes már a fotózáskor gondolni arra, hogy ha az albumba rendezésre kerül a sor, hogyan szeretnénk elmesélni a történetünket.

Az ilyen jellegű albumok természetszerűleg kronologikus elrendezésben tartalmazzák fotóinkat, de ne féljünk megtörni ezt a „hagyományt”! Az egyes képek ugyanis nem kizárólag időrendben kaphatnak értelmet. Bátran csoportosítsuk hát a képeinket akár téma szerint is, például jó „fejezet” lehet az albumban, ha egymás mellé tesszük azoknak az ételeknek a fotóit, amiket az utazás során megkóstoltunk!


5.    Könnyítsd meg a feladatot, és dolgozz előre! 

Nincs annál idegőrlőbb, mint mikor több ezer fotó feltöltése után agonizálhatunk az album elrendezésén. Könnyítsük meg a saját dolgunkat, és az albumkészítő szoftverbe már csak az előre kiválogatott, és bizonyos koncepció alapján megjelölt, kiemelt képeket töltsük fel. A tapasztalatok szerint 300 kép is több mint elég, és még így sem kell feltétlenül az összesnek helyet szorítanunk. 

Arról is időben gondoskodjunk, hogy a fotók már nyomtatóbarát állapotban legyenek, ne az albumkészítő programban kelljen még retusálnunk, javítanunk rajtuk, hiszen az ilyen szoftverek általában igen szegényes eszköztárral rendelkeznek.